Hiányzik Amerika. Az a folytonos "hogy dobott volna ketrecbe anyád mikor megszülettél" ordibálás az utcákon. Jókat szórakoztam rajta. A szüleim is hiányoznak. Anya, meg az ő vicces kis kuncsaftjai.... az öcsém meg a minden perces hisztizése. A cigi megnyugtató füstje kora reggel, az egyik iskolabuszon, vagy csak ha kinyitom az ablakot.
De szarok az egészre. A szomszédban két kurva helyes srác éppen a farkát veri ki, miközben én itt ülök ezen a fos ágyon és gondolkozok a büdös semmin.
Kuncogni kezdtem a gondolatmenetemen, ahogy elképzeltem hogy mi zajlik a másik házban. Ja, semmi. Biztos Donn épen öhm... nem otthon van. (jól megmondtad jár a keksz-.-) Kromi, pedig biztos megint nincs otthon. Faszom. Átmegyek oszt megtudom. Lassan lebillegtem a lépcsőn, aztán indultam megkeresni Marylt, de mivel nem találtam egyből a konyhában, nem volt kedvem tovább keresni. Felkötöttem a hajam lófarokba, mert rendesen túlsültem odabent. Miután ezt is szexin megcsináltam, kimentem az ajtón, -ahol meglepő... jobb idő volt mint benn- és a másik ház udvarát lestem. Senki. Már fordultam volna vissza, mikor Luana hátulról megszólított, hogy nyugodtan bemehetek egy teára... vagy egy sörre. Miért is mondtam volna én meg nemet?
- Nos, ha valami rámászik, ráragad vagy megvágja a lábad azért nem vállalok felelősséget. - Ha ezzel el akart ijeszteni, -aminek nem lett volna sok értelme- akkor gratu... - Csak viccelek, ne vegyél már mindent komolyan, egyedül fogsz meghalni. - Öhm... ok.
Először egy előszobát láttam, amin rendesen látszott az átalakítás. Eredetileg ez egy pici előszoba, ajtókkal lett volna, de az egyik falat eltávolították. Innen, -mint nálunk- jobb oldalon konyha, előtte nappali, onnan indul a lépcső, az előtt meg egy boltív nyit az ebédlőbe. A nappali meglehetősen szép volt, bár nem ezt vettem először észre. Hanem hogy valaki odabent játszik kontroller és Xbox társaságában, egy igencsak véres játékkal. Hm.Vér.
- Oh, tuti ismered azt a játékot. Kromi egész nap azzal játszik, amikor csak teheti. Magában szokott beszélni. - Húzta fel a szemöldökét Luana, aztán a konyhába ment. - Mit kérsz? - Már válaszoltam volna, de akkor folytatni kezdte - Elkezdem csinálni a sütit menj csak be. - Egy kicsit kellemetlenül éreztem magam, Kromi nem látszott túl kedvesnek. - Menj már, esküszöm kihívom a rendőröket hogy betörtél...
Őrült vén kurva...
Bent kellemesen hűvös volt, ezért kiengedtem a hajam miközben a nappaliba vettem az irányt. Igen, csak a hűvös miatt... Leültem a fotelbe, Kromi mellé, a srác pedig csak éppen felém fordult, én pedig intettem neki. Eh. Ügyes vagyok. Néztem ahogy játszik, közben pedig kezdtem felismerni a pályákat és azokat a vérfoltokat. Kromi észrevette ezt, ezért levette a fülesét (or fejesét faszom tudja) és megállította. Persze, a játék egyébként irtó hangosan ment, hangfallal, a házunkba is áthallatszódott... de rajta volt azé' egy füles. why not
- Ismered? - kérdezte miközben kiegyenesedett a kanapén.
- Én öhm... ismerem azt hiszem. - Néztem tovább a képernyőt, ő pedig egy kontrollert nyomott a kezembe. - De... hogy kell ezt használni?
- Nem mondod komolyan, hogy gépen, egérrel játszottál? - Temette kezébe az arcát.
- Nem én. - Kuncogtam a reakcióján, erre ő is mosolyogni kezdett valahol a keze alatt... gondolom. - Az egyik ismerősöm laptoppal.
- Laptop?! Hülye barom! - Közelebb csúszott és megmutatta melyik gombbal mit csinálok, én pedig azt hittem ott halok szörnyet. Közel. Hajolt. Omfg. - Soha nem játszottál még ilyet?
- Call of Duty-t játszottam, vagyis néztem hogy játsszák szóval az az egyetlen Xbox játék amit ismerek.
- Remek! Az meg is van valahol, ha Donn nem élvezett rá miközben recskázott idelent. - Kezdett el keresgélni a polcon alul valahol. Közben pedig bepucsított felém, aminek duplán örültem és hirtelen nem tudtam nem azt nézni. - Nem ér leskelődni, de komolyan. Perverz állat. - Nevetett, én pedig fogtam egy párnát és azért is seggbe dobtam, ő pedig letérdelt hogy véletlenül se lássam, amit láttam.
- Szemét... - Motyogtam a lehető leghalkabban, de ő baszki még azt is meghallotta, a sasfülével (idk)
- Leszek én még szemetebb, ha végigdöntelek a kanapén és addig keféllek, amíg azt nem mondod hogy hagyjam abba, de nem fogom. - Nézett a szemembe halál komolyan, az én állam meg gyakorlatilag leszakadt, ő pedig hatalmasat szórakozott ezen.
- Kanos geci... - Nevettem én is, mire ő egy "te kezdted" nézést küldött felém, aztán végre el is kezdte keresni amit akart, közben pedig még párszor felnevetett, én pedig akkor magamba elismételtem amit mondott, és gondolkoztam hogy jöhetett neki ilyesmi. (jaj fogd már be... nem tőle jött hanem tőlem te kurva szajha-.-)
Jókat röhögtünk a játék közben Úgy amúgymeg... vagyis én, ő meg bosszankodott. "Ezt hogy a faszomba kell?!" "Hát de megölt baszki mit csináljak?" "Anyád nemozogjmár mer' nem tudlak lelőni!" "Fú te hogy már komolyan az orrába feldugom az egész karomat hogy enné le a tetü"
vickes vlot.
Miközben pedig játszottunk egyre több minden kiderült róla. Azon kívül hogy egy szexi férfiperverzállat...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése